Újjáélednek Budapest belső kerületei

Évente csaknem 0,6 százalékkal növekszik Budapest népessége, miközben jelentősen csökkent az agglomeráció népszerűsége: az itt tapasztalt félszázalékos népességbővülés jóval alatta marad az ezredforduló utáni években jellemző 2,4 százalékos mértéknek. A főváros belső kerületei ugyanakkor egyre vonzóbb célpont a költözőknek, ami egyaránt köszönhető az évről évre csökkenő bűnözésnek és a családbarát fejlesztéseknek. A pozitív folyamatok azonban értelemszerűen a lakásárak emelkedésében is megmutatkoznak – derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből.

Budapesten 10-15 évvel ezelőtt – több vidéki nagyvároshoz hasonlóan – nagy problémát jelentett a belvárosi területek leromlása. A minőségi életterek tudatos kialakítása és a fiatalok számára vonzó kulturális infrastruktúra létrejötte azonban újra a belváros felé fordította a fizetőképes lakáskeresők érdeklődését.

“A korábban a békés, nyugodt – ezért az itt felnövő új generáció számára talán unalmas – külvárosok és agglomerációs településeket választó közép- és felsőosztálybeli családok egyre nagyobb része preferálja a belsőbb kerületeket, többek között Újlipótvárost, Vízivárost, Újbudát és Ferencváros belső részét – mondta el Ditróy Gergely azotthonterkep.hu vezető elemzője. – A jelenleg tapasztalható elképesztő belvárosi árnövekedés, és az új építésű lakásokra elérhető ‘csok 10+10’ azonban újabb lendületet adhat olyan fővárosközeli településeknek, mint például Dunakeszi, Pomáz, vagy Érd.”

Jelentősen vesztett vonzerejéből az agglomeráció

Az agglomeráció népességnövekedése lelassult. Míg egyes települések népessége az ezredfordulót követően akár évi 4-7 százalékkal is bővült, ma már alig találunk 1 százaléknál nagyobb bővülést elérő települést Budapest környékén.
Újjáélednek Budapest belső kerületei

A fővárosban éppen ellenkező folyamatok zajlottak: 2001 és 2011 között évről évre 0,4 százalékkal csökkent a lakosok száma, 2011 és 2015 között viszont évente 0,6 százaléknyi növekedés mutatkozott. A fővárosban végrehajtott területrehabilitációk és fejlesztések a környezet megszépülése mellett lehetőséget nyújtanak irodák, munkahelyek kialakulására is. Mindez azonban gyakran együtt jár a lakásárak növekedésével, ami pedig a lakosok összetételének átalakulását is magával vonja.

Az olcsóság nem feltétlenül vonzerő

Az ingatlanár önmagában nem magyarázza a lakásvásárlási célpontok kiválasztását. Ha ez így lenne, akkor az olcsó városrészekben tapasztalnánk a legnagyobb népességnövekedést, az összefüggés azonban az alábbi ábra szerint korántsem ilyen egyszerű. Egyes alacsonyabb árfekvésű kerületekben valóban növekedett a népesség, míg magasabb árfekvésűekben csökkent. Jó számmal akadnak azonban kivételek is. A XI. kerületben például az átlagosnál magasabbak az árak, ennek ellenére növekedett a népesség. Itt egyes új projektek során akár 1500 lakás is épülhet, ami jelentősen befolyásolja a demográfiai számok alakulását. Egyes területek ugyanakkor, mint például a X. kerület, hiába lettek olcsóbbak, vonzerejük tovább csökkent.
Újjáélednek Budapest belső kerületei

A családbarát környezet

A lakóhelyváltást legtöbbször az élethelyzet-változás hozza magával. Ennek egyik tipikus esete a családalapítás, a család bővülése. Az FHB Bank családbarátkörnyék-indexnek (csbki) köszönhetően összehasonlíthatóvá váltak Budapest kerületei abból a szempontból, hogy mennyire alkalmasak a családi életre. A budapesti kerületek átlagban a 10 fokozatú skálán 5,5 pontot értek el. 9 kerület kapott átlagnál magasabb pontszámot, a legjobban teljesítők az I., XI. és az V. kerületek. E három egyébként kedvelt költözési célpont is, hiszen évről évre az átlagosnál nagyobb arányban növekszik az itt lakók száma. A legnagyobb mértékben – évente 2 százalék – a XXIII. kerület gyarapszik, ez azonban inkább a kerületben található ingatlanok kedvező árfekvésének köszönhető.
Újjáélednek Budapest belső kerületei

Ha a lakásárakat vizsgáljuk, a csbki mutatószám mértéke nagyjából követi a lakásárak szintjét, habár vannak kivételek. Ilyen például a VI. kerület, ahol ugyan magasak az lakásárak, családbarát szempontból viszont ez a környék nem a legelőnyösebb választás. Ez nem meglepő, hiszen Budapest “szórakoztató központjáról” beszélünk, ami legkevésbé sem a családos profilra koncentrál. Köztes megoldást jelenthet a IV. kerület, ahol ugyan alacsonyabbak a lakásárak, ennek ellenére családbarát tekintetben jó osztályzatot kapott.

Általánosságban elmondható, hogy a bűnözés minden kerületben visszaszorult. Csaknem 23 százalékkal csökkent a bűnesetek száma és egyetlen kerületben sem növekedett az elmúlt években. Egy család számára az intézményi ellátottság, a környezet és a közbiztonság lehetnek a legfontosabb külső tényezők lakásvásárláskor. A realitás az, hogy minél családbarátabb egy környék és minél inkább sikerült visszaszorítani a bűnözést, annál magasabbak az ingatlanárak. Ezt példázza a II., az V. , a XII. és a XIII. kerület. A XIV. kerület ugyanakkor kissé kilóg a sorból: itt az átlagnál nagyobb mértékben csökkent a bűnözés és a városrész családbarát szempontból is átlagon felüli, a lakásárak azonban kevéssel elmaradnak az átlagtól.

Forrás: portfolio.hu