Rövid póráz kell az albérlőre a közös költség miatt!

Tisztelt Ő I!
Karcsi vagyok Budapestről. Lakást adok ki albérletbe. Olvastam az “Ezek nélkül ne írd alá a lakásbérleti szerződést!” cikket: link.
Abban azt írják, hogy a közös költség felújítási alapba fizetendő részét a bérbeadónak kell fizetni és nem a bérlőnek. Hadd kérdezzem meg, hogy ezt milyen törvény alapján írják? Sok ügyvéddel és közjegyzővel leveleztem arról, hogy az albérletben kinek kell fizetni a közös költséget és sokféle választ kaptam:
1. Volt ügyvéd aki szerint a felek a szerződésben szabadon megállapodhatnak arról, hogy ki fizesse a közös költséget. Ezt a Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:59. § (1). és (2). bekezdésével indokolta: link.
2. Volt aki szerint a társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 24§ (1) bekezdése alapján a tulajdonos kötelessége a közös költség fizetése: link. De szerintem ez nem a bérbeadás esetéről szól. A bérbeadás esetére a lakástörvény vonatkozik.
3. A Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) 10. § (1) bekezdése szerint a bérbeadó kötelessége gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotban tartásról, a közös helységekben keletkezett hibák megszüntetéséről. A (2) bekezdés szerint a közös használatra szolgáló helyiségekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségek teljesítése a felek megállapodásán múlik: link.
4. A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 22§ (6) bekezdése szerint a bérlő is fizetheti a közös költséget:link.
Ezek után önök szerint hogyan kell felosztani a közös költséget vagy kinek kell fizetni? A társasházi törvény vagy a lakástörvény sehol nem ír arról, hogy a közös költség felújítási alapba fizetett részét a bérbeadónak kell fizetni. A mi társasházunkban megkérdeztem, hogy van-e felújítási alap és azt mondták, hogy nincs. Ilyen esetben hogyan lehet felosztani a közös költséget a bérbeadó és a bérlő között?
Köszönöm a válaszukat!
Üdvözlettel

Kedves Karcsi!

A fenti kérdésre szinte mindenki egyszerre mondja, hát az albérlőt, ő lakik benne. De a kérdés ennél árnyaltabb megközelítést igényel. Több eset is lehetséges, főleg, ha a felek nem is rendelkeztek róla, mivel ugye mindenki ugyanarra gondol. És most nem arra, hanem az albérletre vonatkozik a közös rágondolás.

Szóval, az alapeset, amikor a bérleti szerződésben konkrétan megjelölték, hogy a bérlő fizeti meg a társasházi közös költséget. Ebben az esetben a Bérbeadó és a Bérlő közötti jogviszonyban egyértelmű, hogy ki a fizetésre kötelezett, azonban adójogi szempontból külön megítélést igényel, mivel:

„A lakóingatlan bérbeadásakor ha a bérbeadó az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módot választotta és tételes költségelszámolással kívánja meghatározni a bérbeadásból származó jövedelmét, továbbá a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is.

A társasházi közös költség, mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé.

Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike.” NAV, 2010. 07.14.

„A közös költség ugyan úgy a rezsi díjak része, mint más közüzemek, miközben azokat is meg kell téríteni (alapdíjak) havonta bérlőtől, bérbeadástól függetlenül is. A közös költség elszámolásához fontos, hogy legyen kimutatásunk a közös képviselettől”

Ha a Bérlő nem fizeti a közös költséget és a Társasházi SZMSZ sem ad lehetőséget a Bérlő külön jogállásának elismerésére, a tulajdonos köteles teljesíteni az elmaradt közös költséget. (és nem a haszonélvező, meg özvegyi jog jogosultja, a Tht. mindig tulajdonostársról tesz említést, nem valamely használati jog jogosultjáról).

De ez az egyszerű eset, lehet, hogy a felek nem vettek igénybe felkészült jogi képviselőt vagy nem is gondoltak erre, akkor egyértelműen a tulajdonos fizeti meg a közös költséget. Ugyanez igaz az elterjedt „Airbnb” esetén is, amikor a rövid távú bérleti szerződés nem terjed ki a közös költség részidőarányos fizetésére, ilyenkor a tulajdonos köteles viselni a közös költséget. Függetlenül attól, hogy ki adta ki az ingatlant.

Személy szerint javaslom ingatlanszakjogász segítségét kérni bérleti szerződés esetén, meglepetések elkerülése végett.

Abban az esetben, ha az adott Társasház már élvezi a jogalkotók által biztosított XXI. századi előnyöket és külön esetkörben szabályozza a bérlő, mint önálló jogalany közös költség fizetési kötelezettségét (SZMSZ), akkor a Bérlő önállóan és közvetlenül köteles teljesíteni a közös költséget a Társasház felé, ha és amennyiben bérlői mivoltát bejelentették a Társasháznak.

Ez persze csak időleges nyugalomra ad okot, mivel:

Társasházi törvény 22§

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő – írásbeli felszólítás ellenére – a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.

Azaz ha a bérlő nem fizet, mi fogunk. Ha meg nem figyelünk, a végrehajtó fog értesíteni, ami kevésbé kellemes életérzést jelent. Tehát, mindig igazoltassuk a Bérlőt a rezsi és a társasházi közös költség megfizetéséről, a közös képviselőt meg kérjük meg, hogy nekünk küldje meg az elszámolást. Így legalább hamarabb észleljük, hogy a bérlőnk elfogadási faktora jelentősen csökken. Aranyos ügyvédek ehhez felmondási okot is fűznek, ami igencsak támogatandó elgondolás.

A fentieket összefoglalva, minden esetben a tulajdonos fogja teljesíteni a Társasház felé a közös költséget, ezért célszerű ezt írásba is foglalni és főleg ellenőrizni.

A felújítási alap persze más kérdés, az mindig a tulajdonost terheli, a társasházi kimutatásban is külön kell szerepelnie (meg persze az SZMSZ-ben is), a bérlő nem biztos, hogy érdekelt a 15 év múlva kiépítendő drón-leszállóhely költségeinek előlegezésében.

Na de mi van a garázzsal?

A NAV állásfoglalás szerint, aki a garázsát, parkolóját a lakással együtt adja ki (akkor is, ha lakása is van és azt is bérbeadja egy bérlőnek egy másiknak a parkolóját), akkor nem kell kiváltani adószámot és számlaadási kötelezettsége sincs. Ha viszont csak parkolóhelye az adott társasházban, vagy társasházakban, akkor a parkolót csak adószámmal és számlával adhatja bérbe.

A garázsok, parkolóhelyek ÁFA köteles bevételek?

IGEN, de 12 millió forintig (éves szinten, 2017.01.01-től, a feltételeknek való megfeleléssel) alanyi mentesek. Így csak olyan magán bérbeadókat érinthet, akik kimondottan parkolóhelyeket halmoznak fel és adnak bérbe.

Óvadékot (kauciót) ki kell számlázni, mint bevétel?

NEM, a NAV szerint a bérlési időszak alatt az óvadékot csak nyilvántartjuk, de nem mint bevételt. Az óvadék csak akkor lesz bevétel, ha azt elszámoljuk pl. azért mert a bérlő szerződést szeg és elveszíti bánatpénzként.

 

Forrás: oszinteingatlanos.blog.hu