MABISZ: a következő években szolid növekedés várható a biztosítási szektorban

A biztosítási szektor szolid, moderált növekedésére számít a következő években Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke, aki szerint az egy személyre jutó biztosítások száma és az átlagos biztosítási költés alapján még van hová előrelépni.

A biztosítási világnap alkalmából az MTI-nek adott nyilatkozatban a szakember ismertette: Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre, ami alacsony. A lakások biztosítottsága ugyanakkor kiemelkedő (4 lakásból 3 biztosított), és a kötelező gépjármű-biztosításokat is rendre megkötik a zömmel szabálykövető magyarok. Emellett a folyamatos díjas életbiztosítások száma – évtizedes csökkenés után – szintén növekszik. Hiányérzet lehet ugyanakkor például a casco szerződések, a baleset- és betegségbiztosítások terén.

Míg Európában az egy főre jutó életbiztosítási díj 223 euró volt 2014-ben, a nem-életbiztosítási jellegű biztosításokra pedig átlagosan 574 eurót költött egy európai polgár, addig Magyarországon az egy főre jutó élet- és nem-életbiztosítási díjbevétel együttesen is csak 274 eurót tesz ki. A biztosítottság szintje – a régió országaihoz hasonlóan – továbbra is alacsony Magyarországon, 2014-ben az összes díjbevétel bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2,7 százalék volt – mondta a MABISZ elnöke.

Pandurics Anett a következő években az élet- és a gépjármű-biztosítások terén egyaránt növekedésre számít. A tudatosabb vállalati szerződőknek köszönhetően várhatóan nőni fog a munkáltatóibiztosítások szerepe is, az egyéni szerződések között pedig továbbra is a nyugdíjbiztosítások jelenthetik a húzóágazatot.

Az öngondoskodás egyre többeknél a mindennapok része, a 20 százalékos adójóváírás 2014. évi bevezetése óta már több mint 150 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítást, s egy átlagos ügyfél körülbelül évi 200 ezer forintot tett félre ebben a konstrukcióban. 2016 őszén a MABISZ lakossági felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a nyugdíjbiztosítások fontosságára és főbb jellemzőire.

Arra a kérdésre, mennyiben konkurenciái az állampapírok a biztosításoknak, az elnök kifejtette: a megtakarítási piacon a különböző megtakarítási formák versengenek egymással, és ez jól van így, hiszen a különböző termékek más-más ügyfélkörnek nyújtanak ideális megoldást, és adott esetben ki is egészíthetik egymást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a biztosítás az egyetlen szektor, ahol akár évtizedekre előre garantált hozamot lehet kapni a hagyományos életbiztosítások segítségével. Hozzátette, a könnyen hozzáférhető megtakarítások hátránya, hogy azokból sok esetben nem nyugdíjkiegészítés lesz, hanem az eredetileg elhatározott nyugdíjcél helyett egy váratlan kiadás fedezésére vagy épp utazásra fordítják a félretett összeget.

Pandurics Anett kitért arra is, hogy az európai biztosítási szakma a szektor érdekei mellett az ésszerű fogyasztóvédelemért is küzd. A MABISZ a hazai jogalkotó képviselőivel és a felügyeleti hatósággal karöltve hallatta hangját az úgynevezett lakossági csomagolt befektetési és biztosítási termékek (PRIIPs) fogyasztóvédelmi szabályrendszerének minapi újragondolásáért.

A magyar szabályozásból kiemelte az etikus életbiztosítás koncepciót, amely a jogi szabályozás szigorításával és ajánlásokkal is törekszik az ügyfél-biztosító-közvetítő hármas hosszú távú szinergiáit előtérbe helyezni, az eredménye pedig a jobb átláthatóság, összehasonlíthatóság, csökkenő költségek és nagyobb ügyfélérték. “Olyan előremutató megoldások kerültek bevezetésre a magyar piacon, hogy nyugodtan állíthatjuk, több területen Európa előtt járunk” – jelentette ki.

A szeptember 20-i Biztosítási világnap megtartását 1993-ban az osztrák biztosítók kezdeményezték, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára és makrogazdasági szinten is pozitív, gazdaságstabilizáló szerepére.

 

Forrás: mti.hu