Közös Képviselők Klubja: Behajtási dilemmák egy társasházban

Hogyan vegyük rá a lakókat, hogy kifizessék közös költség tartozásukat? Az immár öt éve futó Közös Képviselők Klubja (KKK) ezúttal is a társasházak megbízottjait leginkább érdeklő témákat dolgozta fel. Az ülésen résztvevők nemcsak a rendetlen lakók megregulázáshoz kaptak tippeket, de a Zöld Udvar és a társasház felújítási pályázatról tájékoztatták őket.

A Polgármesteri Hivatal nagytermében tartott találkozón Bácskai János polgármester, majd a klub háziasszonya, Kulpinszky Eleonóra önkormányzati képviselő köszöntötte a közös képviselőket. A polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat fegyelmezett gazdálkodásának köszönhetően a társasház felújítási pályázat idei a 300 millió forint. A képviselő asszony kiemelte a KKK fontosságát, hiszen négy évvel ezelőtt ez a fórum kérte a városvezetéstől a pályázat keretösszegének emelését, ami akkor 110 millió forint volt, így mindenképpen sikeresnek mondható a klub tevékenysége.

Teszár Hedvig környezetvédelmi munkatárs a találkozón ismertette az évek óta sikeresen futó Zöld udvar pályázat idei lehetőségeit, amely idén 7 millió forintos keretet kínál a társasházak belső udvarainak növényesítésére.

Szili Adrián a Városfejlesztési Iroda vezetője előrevetítette, hogy április közepéig kiírásra kerül a társasház felújítási pályázat, amelyre azon házak pályázhatnak, akik már elszámoltak a tavalyi évei támogatás felhasználásával. Megjegyezte, március elejéig mindössze 37%-a a tavalyi nyertes pályázóknak számolt csak el, és kérte, ezt a kötelezettséget ne halasszák az utolsó pillanatra.

A találkozó főelőadója, Weisz Gábor Miklós a közös költség behajtásának módjairól osztott meg műhelytitkokat. A Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója szerint a lakók ezt a költségtípust – komoly szankciók híján – hajlamosak könnyelműen kezelni és a fontossági sorrend végére hagyni, pedig egy szűkebb büdzsével működő társasház fenntartását már néhány havi tartozás is megnehezítheti.

Magyarországon 118 ezer társasház van, tulajdonosaiknak 30-40 %-a rendelkezik valamilyen közös költség tartozással. Egy házban általában a lakók 10%-ának van olyan tartozása, ami meghaladja az 5-7 hónapot. A 30-40%-os eladósodottság különösen olyan házakban jellemző, ahol sok a bérlakás, ahol a bérlő a megállapodás ellenére nem fizeti a közös költséget. Fontos azonban tudni, hogy ilyenkor is a bérbeadót terheli a fizetési kötelezettség.

A szakember szerint a felhalmozódott tartozások egyik oka, hogy a közös képviselők nem szeretnek bajlódni a kellemetlen behajtással, ezért évente csak egyszer-kétszer szólítják fel a lakókat az adósság kiegyenlítésére. Az egyetlen jó megoldás a megelőzés – állítja Weisz Gábor Miklós, hiszen 1-5 hónapnyi tartozás még könnyen menedzselhető, de a nagyobb összegek nemcsak túlmutathatnak a tulaj teherbíró képességén, de ezekre már behajtást kell kérni, amit hosszadalmas jogi procedúra követhet. Az igazgató arra kérte a közös képviselőket, hogy 2-3 havonta szólítsák fel a tartozó tulajdonosokat, és a tartozásokat pontosan tartsák nyilván a közgyűlési jegyzőkönyvben, hiszen ha abban nem szerepel összeg, perben sem érvényesíthető a követelés.

-A lakók rendszabályozásának eszköze lehet az SZMSZ-ben meghatározható kamat, vagy a jelzálogbejegyzés elrettentő ereje, de a felszólító levélhez mellékelt esetleges ügyvédi felszólítás, és fizetési meghagyás borsos díjainak felsorolása is tettekre sarkallhatja a tulajdonost. – Kiváltképp hatásos, ha kérjük a végrehajtótól a tulajdonos autójának lefoglalását, illetve értékesítését. Ilyenkor valahogy azonnal előkerül a pénz – szemezgetett behajtási trükkjeiből a szakember.

 

Forrás: ferencvaros.hu