Weisz Gábor Miklóst kérdezte a Petőfi Népe – Kinek kell takarítania a lépcsőházat?

Olvasói levél:

“A 70-es években épült, egyemeletes, lépcsőházanként négylakásos, nem lakásszövetkezeti társasházunk egyik lakója
meghalt néhány hónapja. Az öröklő tulajdonos kiadta a lakást albérletbe. Az új lakó a biciklijét a lépcsőházban tartotta,
mikor szóltunk neki, hogy ne tegye, arra hivatkozott, hogy a tulajdonos nem biztosított tárolót neki (később aztán sikerült megkapnia). Az új lakó nem igazán akarja tudomásul venni, hogy a lépcsőház takarítását mi, a lakók végezzük, és a munkából neki is ki kell vennie a részét. Ugyanúgy mi végezzük a ház körüli munkákat, például nyírjuk a füvet, tartjuk tisztán a járdát, takarítjuk a havat. Sejtésünk szerint az albérlő vállalkozói tevékenységet folytat a lakásban, a tulajdonos azonban állítólag nem tud erről. Kértük, hogy az albérlő vegyen jobban részt a közös takarításban, és hogy a vendégei ne döntsék a ház falának a kerékpárjaikat. Lakókként van-e beleszólásunk abba, hogy az albérlő macskát tart a lakásban, illetve abba, hogy vállalkozói tevékenységet folytat? Azt is tudni szeretnénk, hogy a tulajdonosnak vagy a bérlőnek kell-e részt vennie a lépcsőházi és ház körüli munkákban. Ebben a lépcsőházban nyugdíjas emberek laknak, veszekedés sosem volt, és szeretnénk, ha a nyugalom ezután is megmaradna.”

A kérdés összetett, többrétű. A társasházban élőnek – akár tulajdonos, akár bérlő az illető – kötelező betartania a társasház együttélési szabályait (ezek a szervezeti-működési szabályzatban, alapító okiratban vagy a házirendben szerepelnek).

A társasház működésével kapcsolatos esetleges operatív hozzájárulásra viszont – mint például a hóeltakarítás, a takarítás – kérdésében a társasház és annak közössége csak a tulajdonossal szemben járhat el, rá kell hatást gyakorolnia, hogy ő maga vagy a bérlője végezze el a kijelölt feladatokat. A feladat el nem végzését nehéz arányos
szankcióhoz kötni.

A kerékpártárolás ügye viszonylag egyszerű, mert a közös területek használata vagy azok hasznosítása kizárólag
közgyűlési hatáskör, az tehát ennek a körében hozhat mindenkire – azaz nem csak a bérlőre, hanem valamennyi tulajdonosra és lakóra – érvényes döntést határozat formájában.
Az állattartás szabályait az önkormányzati rendeletek szabályozzák, a lakónak azokat kell tiszteletben tartania.

A nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosítása vagy az abban végzett tevékenység kérdésében szigorúan szabályoz a társasházi törvény, felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyekhez előzetes hozzájárulás szükséges. (A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenység folytatásához vagy szexuális termék és segédeszköz forgalmazásához is hozzá kell járulniuk a lakóknak). Abban az esetben, ha bizonyítottan többletköltség keletkezik a közös tulajdon eltérő használatával összefüggésben (például amortizáció, többlettakarítás), a társasház közgyűlése határozatával előírhat azzal arányos közösköltség-többletet, de ezt is objektíven, minden hasonló tevékenységet végzőre érvényesen.

Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója