Tájékoztatásul változatlan formában tesszük közzé a Műemlékvédelemért Forster Gyula-díj és emlékérem, valamint a Régészeti örökségértért Schönvisner István-díj és emlékérem átadásán elhangzott laudációkat. Elhangzottak: 2014. április 18. 11.00 óra, Műemléki Világnap
TISZTELT ÁLLAMTITKÁR úr,
HELYETTES ÁLLAMTITKÁR ÚR,
HÖLGYEIM ÉS URAIM,
KEDVES VENDÉGEINK!
DR. PINTÉR SÁNDOR,
MAGYARORSZÁG BELÜGYMINISZTERE
A MŰEMLÉKVÉDELEM TERÜLETÉN VÉGZETT KIMAGASLÓ SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE ELISMERÉSÉÜL
A MŰEMLÉKI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL
MŰEMLÉKVÉDELEMÉRT – FORSTER GYULA-DÍJAT ADOMÁNYOZ
EGYBEN JUTALOMBAN RÉSZESÍTI
DR. WINKLER BARNABÁS DLA urat,
építészmérnököt, aki tervező építészi tevékenysége mellett saját erőből létrehozott egy központot, a HAP Galériát, amely a XX. századi építészetünk alkotóinak munkásságát mutatja be. A közelmúlt építészei életútját, műveit, az építészeti műtermek tevékenységét bemutató kiállítások száma 2003-tól időközben 74-re emelkedett. A Galéria kiállításaival és forráskiadványaival építészettörténeti kutatóbázis szerepét is betölti. Amikor a Magyar Építészeti Múzeum lehetőségei elfogytak, a HAP Galéria lett a magyar műemlékvédelem XX. századi időszakának tudományos kutatóközpontja, élő múzeuma.
A rózsaszínű Zsolnay kerámiák gyűjtőjeként, kiállításokon történő bemutatásával árnyalta a hazai díszkerámiáról kialakult nézeteinket.
A MŰEMLÉKVÉDELEMÉRT – FORSTER GYULA-EMLÉKÉRMET ADOMÁNYOZZA
CSUTINÉ SCHLEER ERZSÉBET asszonynak,
nyugalmazott építészmérnöknek, műemlékvédelmi szakmérnöknek, műemlék-védelmi építésügyi szakértőnek, aki elsősorban Székesfehérváron, de Fejér megye több városában is megvalósult munkáival, majd Budakeszi megbízott főépítészeként sokat tett az épített örökség megtartásáért és ismertté tételéért. Székesfehérvár nagyszámú műemlékének felmérése, több épületéhez hasznosítási tervek, hatástanulmányok elkészítése fűződik nevéhez. Megvalósult terveinek száma is igen nagy. Számos kastély felmérési és felújítási terve, illetve részleges helyreállítása is elgondolása alapján valósult meg. A Székesfehérvári Városszépítő és Védő Egyesület elnökeként a társadalom felé az értékőrzés fontosságát kiállítások, előadások és más rendezvények formájában is közvetíti. Műemléki témájú diplomadolgozatok opponense és az építészettel kapcsolatos emlékbizottságok aktív tagja, idén a székesfehérvári Ybl napok szervezője.
A HÉDERVÁR TEMPLOMAIÉRT ALAPÍTVÁNY részére,
amely a helyi civil szervezetek között elsőként megalakulva, 1990-től a Szent Mihály plébánia-templom és Boldogasszony kápolna felújításában való részvétellel, állagának folyamatos gondozásával biztosítja a vallás gyakorlására alkalmas körülmények megteremtését. Közreműködtek abban, hogy pályázati segítséggel a Főoltár képeinek restaurálása megvalósuljon, megújuljanak a berendezések. Az épület műszaki felszereltségének fejlesztése során elkészült a homlokzat kivilágítása, a szövegkijelző kialakítása, a hangosítás, s helyére került a toronyóra is. Az Alapítvány közreműködésével a falu határában álló Peregrinus kápolna is megújult. Az Alapítvány más civil szervezettel szoros együttműködésben segíti Hédervár értékeinek megőrzését és ismertté tételét.
A díjat átveszi: GYÖRKÖS ISTVÁN, a kuratórium elnöke
DR. HORVÁTH PÉTERNÉ asszonynak,
aki a Budapesti Városvédő Egyesület Várostörténeti csoport tagjaként a főváros építészeti értékeinek bemutatására rendszeresen vezet sétákat, amelyen mindig nagyszámú érdeklődő vesz részt. Előadásokat tart várostörténeti témákban, 2002 óta a Kulturális Örökség Napjain ‑ szeptember 3. hétvégje ‑ nemcsak budapesti, de Pest környéki települések (pl. Leányfalu, Pomáz) értékeinek bemutatására is szervez helyi értékeket bemutató sétákat.
A Schlick Ignác által alapított vasöntöde történetének és az ott készült épületszerkezeti elemek sorsának lelkes kutatója. A XIII. kerületi Helytörténeti füzetek sorozatában kutatásai alapján jelent meg a Schlick Ignác vasöntő és a Schlick-gyár története című füzet. Kezdeményezője volt a XIII. kerület Váci út 17. számú épületen emléktábla elhelyezésének, amely a Schlick-féle vasöntöde jelentőségét hirdeti. 2005-től jelentős publikációs tevékenységet folytat.
DR. LICHTER TAMÁS úrnak,
aki szerkezettervező építőmérnökként, kivitelezőkénta történeti tartószerkezetekkel, a történeti anyagtannal kapcsolatos új szemléletű kutatásainak eredményeként az épületdiagnosztika és a szerkezeti helyreállítások terén jelentős ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagította a XIX–XX. századi építészettörténeti, építéstörténeti ismereteinket. A Műegyetem könyvtárának helyreállítása, a Néprajzi Múzeum rabic szerkezetei, valamint az Iparművészeti Múzeum Zsolnay kerámiáival kapcsolatos kutatásai során megszerzett új ismereteit tudományos konferencián tette közzé. Hozzáállásának, szakmai felkészültségének köszönhető a Kálvin téri református templom igen szűk időkeretben, a megszokottól eltérő költséggazdálkodás és minden műszakilag szükségszerűen összetartozó feladat felvállalásával elvégzett teljes körű, szakszerű műemlék helyreállítása.
AZ ÓZDI NYUGDÍJAS KLUB IPARI ÖRÖKSÉGVÉDŐK BARÁTI KÖRÉNEK,
amelynek 24 tagja Ózd és környéke gazdag ipari múltjának megőrzését és értékeinek feltárását, ismertté tételét, a hagyományok ápolását tűzte ki célul. Ezzel nőtt a város lakóinak önbecsülése is. 2009 óta évente ipari örökségvédelmi konferenciák szervezésével nagyszámú érdeklődőt vonzanak. A konferenciák szervezése során erősítik a határon túli ipari örökségi kapcsolatokat. Szakmai tanulmányaikban hasznosítási javaslatokat tettek az ipari épületek turisztikai és idegenforgalmi hasznosítására. Közreműködtek a múzeumi gyűjtemény gyarapításában, együttműködnek az Európai Vaskultúra Útja hazai aktivistáival. Az egykori Finomhengerműi abroncssor üzembe helyezésének 100 éves évfordulója alkalmából kiállítást készítettek, amely a Városi Múzeum állandó bemutatóhelye lett. Kezdeményezésükre és szorgalmazásukra, valamint anyagi támogatásukkal restaurálták, majd méltó, új helyére került a város híres Kohász szobra.
A díjat átveszi: BENYHE LÁSZLÓ SÁNDOR
RABB PÉTER úrnak,
építőmérnöknek, a fa szerkezetek szakmérnökének.Több évtizede foglalkozik műemlék épületek diagnosztikájával, helyreállításuk, megmentésük tervezésével. Több mint 30 templom szakértői, tervezői munkáit végezte az elmúlt két évben. A főként falusi és kisvárosi barokk templomoknál alkalmazott ferde felkötött vonórudas boltöv szerkezet és a felettük levő barokk fedélszék összefüggéseinek elismert szakértője. Több előadást tartott a barokk korban alkalmazott szerkezeti megoldásokról. Munkájának jelentősége abban rejlik, hogy olyan szerkezet megerősítési megoldásokat dolgozott ki, amelyek alkalmazása során a templomok értékes belső falfestményei, az eredeti felületek, anyagok nem szenvednek károsodást, a szerkezet megerősítése a belső tér vizuális élményét nem zavarja. Szívügye az ormánsági templomok megmentése, vezetésével a 8 legveszélyeztetettebb egyházra vonatkozóan készített pályázati anyag sikeres volt.
A BELÜGYMINISZTER
A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME ÉRDEKÉBEN VÉGZETT KIMAGASLÓ SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE ELISMERÉSÉÜL
A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGÉRT – SCHÖNVISNER ISTVÁN-DÍJAT ADOMÁNYOZZA
EGYBEN JUTALOMBAN RÉSZESÍTI
DR. HORVÁTH FERENC urat,
nyugalmazott régészt, kandidátust, közel négy évtizedes kimagasló feltáró, tudományos és oktatói szakmai munkájáért, amely nemzetközileg elismert szakemberré tette. A neolitikumtól kezdve a középkorig számos korszakot kutatott. A kárpát-medencei neolitikum több különösen fontos lelőhelyének feltárásában részt vett, például Szegvár-Kökénydomb, Szegvár-Tűzköves, Hódmezővásárhely-Tére-fok és Hódmezővásárhely-Gorzsa. Középkorhoz kapcsolódó munkái közül ki kell emelni az ópusztaszeri feltárásokat, illetve a szegedi vár ásatását, amelynek során a Dél-Alföld legnagyobb középkori temploma vált ismertté. Csengelén egy kun harcos temetkezését azonosította, az erről írt monográfia alapvető jelentőségű a régészettudomány számára. A nemzetközi szakirodalomból naprakész kutató az ásatásain a gyakorlatban is alkalmazta a legmodernebb eljárásokat, így magas szintre fejlesztette az ún. „mikroszintkövetéses” feltárási technikát, amely alkalmas a legfinomabb régészeti jelenségek megfigyelésére is. Jó kapcsolatot alakított ki a nyugat- és dél-európai kollégákkal, publikációinak nagy része külföldi szaklapokban jelent meg. 35 éven keresztül oktatott régészetet a József Attila Tudományegyetemen, majd Szegedi Tudományegyetemen, ez idő alatt számos tanítványa nemzetközi szinten is jelentős kutatóvá vált.
A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGÉRT – SCHÖNVISNER ISTVÁN-EMLÉKÉRMET ADOMÁNYOZZA
MELEG JÓZSEF úrnak,
közgazdásznak, amatőr kutatónak, aki közel egy évtizede aktív segítője a hazai régészeti örökségvédelemnek. Helytörténeti kutatásokat végzett elsősorban Pest és Fejér megyében. Tanulmányokat írt, és számos régészeti leletet adott át a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Nevéhez fűződik egy, a lakóhelye közelében talált különleges római kori bronz szatírszobor megtalálása és közgyűjteménybe juttatása. 2009-2011 között a Central Europe Danube Limes UNESCO projekt során a Pécsi Tudományegyetem kutatásába bekapcsolódva önkéntesként segítette a lelőhelyfelderítést és a leletgyűjtést. A római határvédelmi rendszer magyarországi lelőhelyeinek felderítése mellett részt vett a Pécsi Tudományegyetem Pécs környéki római villagazdaságok azonosítására irányuló kutatásában. Számos történeti és tájrégészeti kérdés tisztázásában játszott kulcsszerepet. Együttműködő tevékenysége a veszprémi Lackó Dezső Múzeumra is kiterjed, ahol önkéntesen vesz részt régészeti lelőhelyek felkutatásában, a mezőgazdasági műveléssel és az illegális leletrablásokkal veszélyeztetett helyszínek leletanyagának összegyűjtésében.
Államtitkár Úr, az ismertetést befejeztem!